Kritika (2) - Elizabeth P.

Sziasztok drága olvasók!:)
Sajnálom, hogy ennyi ideig nem jelentkeztem, de nagyon rendelést sem kaptam, na meg elkezdődött a suli, így újul erővel vágtam bele a diáklány életbe. Mivel még nem akadt annyi tanulnivalóm, gondoltam szorgoskodom egy kicsit, így hoztam nektek két rendelt kritikát J


Ashely élete

NINCS FEJLÉC.

Kinézet:
Hát, sajnálom, de nekem egyáltalán nem tetszik. Tipikusan egy olyan blog, amit ha meglátok, még a tartalmába sem olvasok bele, egyszerűen a piros x-re kattintok. Igen, ez rossz szokás, de hidd el, nagyon sokat számít a külső ahhoz, hogy a blogod ne vesszen el az internet tengerében. Tényleg bocsánat, de ennél rosszabb kinézetet még nem láttam. Még fejléc sincs, ami azért valljuk be, alap dolog. Megértem, hogy nem vagy tehetséges mondjuk a szerkesztgetésben, mert magam sem vagyok profi, de ehhez az oldalhoz hasonlóan még több száz ilyen található a neten, akik neked akarnak segíteni. Ajánlom, hogy alapos design átalakítást kérj, mert így már első látásra eltitulálom sablonbognak (nem is beszélve a címedről sry)
Bocsi, hogy ennyit írtam, köztük semmi pozitívum, de hiába szeretnék valamit találni, nem megy. Úgy néz ki egyáltalán nem foglalkozol a blogod külsejével, így az olvasó a munkádhoz sem fog túl nagy örömmel nekilátni.


Történet:

Hogy őszinte legyek, már a címnél fájdalmasan nyögtem fel, és szájhúzogatással álltam neki az olvasáshoz. NEM NEM NEM NEM! Kérlek találj ki valami más nevet, erőltesd meg a fantáziád! Ennyiben nem rendezheted le, és még nem kezdtem el az olvasást, de már most tudom, hogy nem fogsz kíméletes kritikát kapni, sajnálom. Még mindig a címnél tartva: ez elmegy egy tizenkettő éves korosztálynak, akik még mindig a Szent Johanna Gimnázium könyvmolyai. Nekik bejön ez a valami, de egy olyan olvasónak, aki ad a minőségre…. na hát az gondolkodás nélkül az x-re kattintana. Megbocsáss, de én is ezt tenném, ha nem lenne kötelességem megírni a kritikádat.
No, kezdjük. Először is nem értem mi értelme volt a prológusnak, hiszen ugyanezt írod le az ajánlóba is, csak kicsit rövidebben. ÉS MEGINT MUSZÁJ BENYOMNOM EZT AZ ÁTKOZOTT CAPS LOCKOT, HISZEN IDEGES VAGYOK. TÉNYLEG NEM BÁNTANI AKARLAK, DE MÁR MOST TUDOM hogy EZ SABLONBLOG LESZ. Így nem kezdhetsz neki egy történetnek. Ez a legaljának a legalja, fej fogva menekülnék, ha önszántamból találkoznék ilyennel. Nem tudom szoksz- e olvasni ( ha nem, akkor nem is értem ezt a blogolás dolgot), de egyetlen egy könyv sem volt még a kezembe, ami így kezdődne. Ez nem módi, unalmas, és fejfájásom lett, mire a végére értem. Bocsesz.
Semmi nem vett rá, hogy folytassam. Attól, hogy három ponttal zárod a végét, még nem lesz rejtélyes, nem fog semmi ösztönözni ahhoz, hogy olvassam, mert tucat gimnáziumos tini blog, ráadásul egy tizenöt évessel. Semmi baj sincs ezzel, én is ennyi idős vagyok, de már elegem van abból, hogy minden blogban most kezdik a gimit.
Jaj, ezt a kis dolgot nem tudom hova bebiggyeszteni, de az elején kihagytam: az URL címed a legborzalmasabb. Nem fűzök hozzá semmit, egyszerűen borzalmas.
Az első fejezetben nem volt semmi érdekes. Mármint szerintem alap, hogy valami szóljon valamiről, de ez azon kívül, hogy bement az osztályba nem volt semmi. Ha már ennyire erősíti a nyomik táborát – ahogy te írtad – legalább annyit vártam volna, hogy kicsit írsz az érzéseiről. Semmit nem érő, unalmas cselekvéseket leírsz, amit le sem kéne írni, de a csaj – Ashley – érzéseiről nem tudok meg semmit. Plusz, az még rosszabb, hogy mindent tök gyorsan akarsz elintézni. Sok a szóismétlés, helyesírási hibákat is találtam, de ami a legszembetűnőbb volt, hogy rosszul tagolod a bekezdéseket. Ez abból ered, hogy olyan gyorsan akarsz mindent elintézni.
Még mindig nem kaptam kedvet a történetedhez, de folytatom, hiszen ez a dolgom. Ja igen, és még mindig nem lesz titokzatos valami, ha három pontot raksz mögé.
A második fejezetben pedig végre történt valami. Bár még így is unalmasnak találom, legalább valami fordulatot tettél bele. (Nagyon idegesített, hogy a belső gondolatokat, meg amit nem akartál amúgy leírni zárójelbe tettél.) Olyan, mintha naplót írnál, ami engem személy szerint idegesít, mert több ezer található belőle a neten. (És hogy ez, meg a zárójeles dolog milyen idegesítő, már nem is részletezném.)
Na meg ez a dolog, hogy óra közepe felé veszi észre, hogy valaki ül előtte… Hát, hogy igazat adjak a srácnak, akinek még a nevét sem tudom, a csaj TÉNYLEG vak.
Még mindig nem vitt rá semmi, hogy folytassam, remélem ez változni fog.
A harmadik fejezet végleg ütött nálam mindent. Drága Anne-m, nagyon nehéz lesz most már nálam jó pontot szerezned (legalábbis ezzel a bloggal.) Túl rövid lett, és unalmas. A lány érzéseiről megint nem írtál semmit, amennyit mégis, az tök jelentéktelen volt.
Ezektől a mosolygós jelektől agybajt kapok, ilyet ne használj többet!!!
A következő két részt nem elemzem, mert… mert egyszerűen nincs kedvem.
Sajnálom, de nekem egyáltalán nem tezsik a történeted. A tanácsaimat leírtam a kritika során, ehhez még annyit írnék, hogy Ashley-hez hasonlóan olvass sokat, anélkül nem fog menni. És hangsúlyozom: NEM a szent johanna gimire gondolok. És ha már ilyen naplósan írsz, akkor legalább szép összefüggő mondatokat alkoss, és legyen különleges a történeted, de a tied nem az – számomra. – sajnálom.

A másik blogod:

Nem tudom, ide miért kértél kritikát. Mármint ez ilyen beauty-diy blog, szóval ehhez nem tudok mit hozzáfűzni, de:
A fejléced nem tetszik.  Túl nagy, a képek pixelesek, a legnagyobb hülyeség volt ráírni az URL címet – ami nem mellesleg az emlőzőhez hasonlóan egyáltalán nem kreatív és ötletes (arról nem is beszélve hogy nehezen megjegyezhető, azaz nem hagy nyomot az ember agyában), meg az eredeti cím betűtípusa sem tetszik.
DE! itt legalább van fejléc, nem mint a másikon J
A tartalomhoz nem szólok hozzá, nem szoktam ilyeneket olvasgatni, viszont a könyvajánlós dologhoz hozzáfűznék valamit: ha már könyvAJÁNLÓ, ne csak leírd a tartalmát meg odabiggyessz egy mondatot. Tessék hosszan írni a könyvről, neked miért tetszett, kedvenc jelenet, hasonlók.





Ez a saját véleményem, ne feledd, te kértél kritikát, ami nem minden esetben pozitív! Sajnálom, ha megbántottalak, márpedig biztos megbántottalak. Nem állt szándékomban, ezzel neked is tisztában kell lenned, de nem szólhat minden vattacukorfelhőkről. Néha igenis látni és közölni kell a dolog sötét oldalát, ami ez esetben túlnyomó volt.