|
Reckless Life ( xxx ) |
Kinézet:
Mikor elkezdtem írni a kritikát – amit később sajnálatos módon véletlen kitöröltem – még más fejléce volt az oldaladnak. Hogy őszinte legyek, nekem az sokkal jobban tetszett. Az át tudta adni a nyolcvanas évek hangulatát, legalábbis én úgy éreztem, de mikor erre ránézek, semmi. Nem tudom, a képen szereplő lányról mintáztad- e, de szerény véleményem szerint nem volt jó ötlet őt rakni a fejlécre. Egyrészt az elmosás sem igazán jön be nekem, másrészt pedig nagyon kitűnik a majdnem színtelen háttérből. Tehát ha így marad, legalább a színeken javíts kérlek, mert ez elrontja az egész blog hangulatát. Nem akarlak befolyásolni, de én (!) a helyedben visszatenném a régi fejlécet.
Ezenkívül a design nagyon tetszik. Egyszerű, mégis szép. A trailered fantasztikus, nekem nagyon – nagyon – bejött. Látom nem gifekből csináltad, ami plusz pont, hiszen egy igényes bloghoz szép trailer kell
Nem tudom, én vagyok- e ilyen hülye, de régebben leírtad a banda múltját és a szereplőkről pár dolgot az egyik menüpontba, nem? Ha nem akkor sajnálom, ha pedig igen, akkor azt kár volt kivenni, hiszen bármikor az oldaladra tévedhet valaki, aki még hírből sem ismeri a bandát.
Összegezve tetszik a kinézet, az egyetlen, ami szemet szúr, az a fejléc.
Történet:
Elsősorban elmondanám, hogy nagyon örülök, amiért sorkizártban írod a blogot, hiszen ettől sokkal szebb, ami viszont nem igazán tetszik, hogy a bekezdések között hézagok keletkeztek. Ha wordben írod, és entert nyomsz, tudom, hogy így folytatódik, de meg lehet oldani, hogy ezek a szünetek ne legyenek ott. (Shift+Enter)
Az alap sztori nekem kifejezetten bejön. Általában nem rajongok a fanfictionokért, de itt az egyik legkedvencebb bandámról van szó, ezért remélem, meglesz a kellő hangulata a dolognak.
Nos, nem olvastam el sok részt, mivel tényleg nincs sok időm, de már régóta vársz a kritikádra – sajnálom -, ezért annyiról írok, amennyiről tudok. A maga módján egész hangulatos. Ezt úgy értem, hogy talán egy kicsit többet vártam, de tényleg csak egy kicsivel. Ennek ellenére szépen át tudtad adni a nyolcvanas évek hangulatát, öröm volt olvasni – kivéve, hogy engem borzasztóan idegesítettek a kihagyások.
Az írásmódodon azt vettem észre, hogy fokozatosan, fejezetről – fejezetre fejlődik. A végén összehasonlítottam az utoljára olvasott fejezetet és a prológust, és számomra megdöbbentő volt a különbség.
Az elején azt akartam írni, hogy nem bánsz túl választékosan a szavakkal, de szépen belerázódtál a tempóba, és úgy a második fejezet környékén megváltoztattam a véleményem, hiszen szép és összefüggő mondatok keletkeztek.
Örülök, hogy ismered az alapvető dolgokat – szóköz, vessző, kötőjel -, ettől még szebb a blog, nem folyik egybe az egész.
Őszintén szólva helyesírási hibákat nem találtam, legfeljebb egy vagy két elírást, de ez természetes, mindenkivel megesik.
’Asszem’ ennyi lett volna a kritika, egyszerűen nem tudok többet mondani. A tanácsaimat fentebb leírtam, ez mind az én véleményem. Sajnálom ha megbántottalak, nem állt szándékomban, de a történeted érdekes, így szeretném, ha a legjobbat tudnád kihozni belőle. Nem mellesleg én feliratkoztam, kíváncsian várom a történéseket.
Ölel, Elizabeth