 |
| Bodza J - Veled, de nélküled |
Kinézet:
Mivel ebben még tapasztalatlanabb vagyok, egy olvasó szemszögével nézem csak az oldalad kinézetét.
Kifejezetten szeretem a sötét színeket, véleményem szerint ezek jobb hangulatot adnak egy blognak. Ez esetben jó választás, viszont a fejlécedbe egy kicsit belekötnék. A középen szereplő lány - Demi - színesre lett hagyva, a többiek pedig feketére. Gondolom direkt hagytad így, nekem mégis valahogy zavarja a szemem. Értem, hogy olyasmit akarsz ezzel kifejezi, hogy ő a középpont, róla van szó, de egy szerkesztő segítségével kicsit halványíthatnál a színeken.
Ezen kívül rendkívül tetszik az oldal összetétele: Egyszerű, de nagyszerű. Még annyit megjegyeznék így a végére, hogy azért is nem túl jó ötlet ennyire kihangsúlyozni kiről mintáztad a szereplőket - sőt még külön lapot is alakítani nekik. Harry-t persze mindenki ismeri, de nem sokat hagysz az olvasó képzeletére, ha megmutatod ' ő az, róla mintáztam, így képzeld el így!' Talán csak az a bajom, hogy Demi a fő karakter - félreértés ne essék, tisztelem őt, de agyonhasznált karakter. Szerintem bízd az olvasóra, hogy képzelik el Diane-t :)
Történet:
Mivel eddig két fejezet került a blogodra, plusz egy prólógus, nem sokat tudok a történetről, így be merem vállalni, hogy minden eddigi részt külön elemzek. Remélem nem probléma.
Nézzük a prólógust.
~ Helyesírási hibát nem találtam, de őszintén, s szégyenkezve bevallom; nem is nagyon kerestem. Mivel én nem nagyon olvasok blogokat - könyvpárti vagyok -, nem tudom, itt mi a szokás, de szerintem, hogy jobban áttekinthető legyen a történeted a bekezdéseket és párbeszédeket egy kicsivel beljebb kezd ( én két szóközt nyomok minden új megkezdett bekezdés előtt.) Mindegy is, nézzük a tartalmat!
Ez nálam egy hóbort, vagy nem is tudom, minek nevezzem, de nem szeretem, amikor egy történet párbeszéddel kezdődik. Mégpedig azért, mert eleinte nem is tudom, hogyan s miként képzeljem el a helyszínt. Szerintem kezdhetted volna inkább egy részletes, vagy kevésbé részletes helyzet-tájleírással. Ezek érdekesebbé és szebbé teszik a művet.
Harry hirtelen hangulatváltozása nagyon meglepett. Nem tudom miért, de a hirtelen hangnemváltás miatt kicsit elkerekedtek a szemeim. Ahogy a rész vége felé a tabletes részt is furcsállottam, de hát be kell látnom, haladunk a kórral, magam vagyok csak ennyire ódivatú.
Még egy kis tanács ehhez a kis szösszenethez: A számokat írd ki betűvel, és nagyon NAGYON szépen kérlek, írj tájleírást. Elhiszem, hogy manapság a blogokban és kezdetleges írók kezei közül kiadott könyvekben ez nem fordul elő, de hidd el, nagyon sokat számít. Ez betudható annak is, hogy szeretem a szépen megfogalmazott mondatokat, a hangulatos helyzetjelentést. Próbálj meg ezzel kitűnni a többi blog közül!
Első fejezet:
khm....khm....khm...
Hol is kezdjek neki? Mondjuk akkor itt is a helyesírásnál. Nem találtam, nem kerestem. Ha csak pár betű elütés van, nekem az ilyenhez sajnálatos módon nincs jó szemem, de ezt te magad is látod, ha az adott íróprogram, vagy a blogspot pirossal aláhúzza az adott szót. Ide is leírom, hogy számokat betűvel írd ki kérlek...
Nos... Szeretném azzal indítani, hogy szerény véleményem szerint felejtsd el a több szemszögből íródó blogot. Oké, ezt nem igazén így akartam megfogalmazni, szóval kijavítom magam: Ha több szemszögből írod, akkor azok ne ilyen rövidek legyenek! Tessék hosszabban kifejteni mindent, ha már egy fejezeten belül háromszor szemszöget váltasz! Ne haragudj, az ilyenek nem kerülik el a figyelmem, és ha nem szeretnéd megkapni a sablonos és kezdői blog jelzőt, ezen hamar változtass. Szeretem a több szemszög által megvilágított történeteket, de csakis egyedül akkor, ha azok megfelelő hosszúságúak.. na mindegy, ugorjunk.
Diane anyukája - June - nem épp egy szokványos szülő, ezt meg kell mondjam. Először is; egy édesanyának nem szabadna hagyni, hogy a lánya munkába álljon, csak mert őt épp kirúgták. Értem, hogy Diane jólelkű, meg minden, de a szülő feladata eltartani 'családot' s nem fordítva. Másodszor pedig; ilyen helyzetekben az ember azt várná, hogy az anya leül a lánya mellé, és barátnőkként kibeszélik a fiút. Legalábbis szerintem. Nincs barátnői kapcsolatom a szüleimmel, de ha ilyen történne, az én anyámnak nem az jutna eszébe, hogy azonnal megleckézteti a fiút - még ha gondolatban már párszor a pokolra kívánta, amiért fájdalma okozott szeme fényének - hanem először meggyőződne róla, én milyen állapotban vagyok, adna egy kis lelki támaszt. Nem mondom, hogy javítsd ki ezt a szituációt, mert a te blogod, de döntsd el, hogy az anyja -e, vagy barátnője. z nagyon fontos, nem kamaszról beszélünk, kinek első gondolata a bosszú. A felnőttek érettebbek ennél, fontosabb nekik hogy gyerekükkel minden redbe legyen.
És végül elérkeztünk a harmadik személyhez: Harold Edward Styles.
Én ezt nem akarom megérteni! Komolyan, olvastam már Harry-s fanfictionokat, mer magam is directioner vagyok, de Harry viselkedése már most kiborít, sajnálom. Először mentegetőzik,aztán lazán rávágja, hogy a lánya egy picsa, meg hogy egy hónapja megcsalja(???!!) Ráadásul a végén miért kéne kimagyarázni magát Diane-nál?
Tanácsom ehhez a részhez: Ugyanazok, mint az előzőnél (tájleírás, bekezdések, számok betűvel kiírása) + ha többször váltasz szemszöget, akkor legyenek tartalmasabbak a karakter belső érzéseinek megfogalmazása.
Második fejezet:
Elég gyorsan haladsz az eseményekkel. Értem ezalatt, hogy egyik percben még telefonon beszélnek, másikban pedig már a Starbucks egyik bokszában ücsörögnek. Látod, ilyenkor jól jönne egy kis tájleírás ( tényleg bocsáss meg, hogy folyton ezt szajkózom, mint egy őrült), meg valamivel több a karakter belső világából. Csak kapkodtam a fejem a gyors események során, kérlek, ne akard ennyivel elintézni.
A másik, amit igazából szerintem más észre sem vesz, nekem mégis szemet szúrt: amikor Harry elmondta, hogy Diane anyja kórházba került, a lány arcáról máris egy könnycsepp gördült végig. Kérdeném, honnan tudta, hogy nem blöfföl? Mármint, akarom mondani, lehetetlen, hogy valakiből egy szó hatására könnycseppek szökjenek a szemébe. Normális esetben kell pár perc, míg ez megtörténik.
Ó, és majdnem kihagytam: Azt sem értettem, Diane hogy adhatta be ilyen könnyen a derekát. Előző nap még megcsalta, azt követően pedig már be is huppant a kocsijába egyetlen szóra. És egy kis párbeszédet belophattál volna a kocsiút alá, nem hiszem el, hogy síri csöndben ültek egymás mellett.
Összeségben:
Szerintem ebből a blogból, történetből még lehet valami jót, és nem sablonosat kihozni. Azaz nincs halálra ítélve. Ha figyelsz és megfogadsz párat a tanácsaim közül, elkerülheted az apró hibákat, melyek segítségével mindenki szívesen kezd bele a blogodba.
- A számokat ezentúl betűvel írd ki!
- Több tájleírást, amivel szebb lesz a történet és hosszabb(!)
- A karaktereidet dolgozd ki jobban! Erre vannak tesztek internetek, ezáltal magad is jobban fogod tudni, milyen is valójában a szereplőd.
- Olvass! Olvass sokat! Nem, nem a Szent Johanna Gimire gondolok. A legutóbb olvasott könyvemet hoznám fel példára: A Végzet Ereklyéi. Itt szépen megfogalmazott, kerek mondatokat találsz, melynek segítségével fejlődhetsz. A a sorozatnak két részét legalább elolvasod, már az is nagyon sokat fog segíteni az írásod technikáján.
- Megkérhetnél valakit, aki szerinted tudna segíteni, hogy mielőtt publikálod a következő fejezetet olvassa át, és az esetleges hibákat említse meg. Ha erre nem találsz embert, és nem haragudtál meg rám nagyon, akkor kint az e-mail címem, bármikor felkereshetsz ha tanácsra lenne szükséged.
Nem csodálom, ha a kritikád olvasása közben háromszor elátkoztál, ötször a pokol bugyrai közé kívántál, de szeretném elmondani, hogy én ezeket, amiket leírtam, próbáltam kulturált módon közölni és nem megbántani veled. Ez építő jellegű kritika, azért kellet leírnom - mert te kértél - mert szeretném, ha tanulnál az eddigi esetleges hibákból, jobbá téve a blogodat:)
Én továbbra is türelmetlenül fogom várni a folytatást, kíváncsi vagyok megfogadod-e a tanácsom, és ha nem is, érdekel, mit hozol ki belőle. Jó úton haladsz, további sok sikert kívánok a blogodhoz! :)
Szia! Köszönöm szépen a kritikát, és egyszer sem átkoztalak el, és egyszer sem küldtelek a pokol bugyrai közé. :) Megfogadom a tanácsokat!
VálaszTörlés